Kerülj interakcióba!

• Cafeblog
• 2013 január 16.

Hogy pontosan mit „csinál” egy magyar kulturális intézet külföldön? Általánosságban nehéz megmondani, intézete válogatja. A Collegium Hungaricum Berlin (CHB) több szempontból is különleges.

Én még jól emlékszem a régi, Karl-Liebknecht utcai szocreál építményre, és a kávézóra is, ami a betontömb oldalán piros-fehér-zöld színekkel hirdette magát. Valahogy nagyon korszerűtlen volt az egész miliő. Nem úgy az új hely, a város lüktető szívében, a Gorkij színház és a Humboldt egyetem mellett található modern, jó kisugárzású épület. És nem csak a külsőségek változtak!

Can Togay János 2008 óta vezeti a nagy múltra visszatekintő (1924-ben alapították) Collegium Hungaricumot. „Németországban nevelkedtem – meséli –  és amikor megpályáztam az intézet igaztói székét, többek között az is motivált, hogy felvegyem azt az elejtett szálat, ami a német kultúrához köt.” Épp az igazgatóváltás idején költözött új épületbe a CHB, és ez még egy adag lendületet adott a változáshoz. Can egy olyan helyről álmodott, amelyik organikus részévé tud válni a metropolisznak. „Tartottam attól – emlékezik vissza –  hogy valamiféle poros kultúraközvetítő helyre kerülök, ezért célom az újrapozícionálás lett. Első lépésben azt szögeztem le, hogy ne csupán egy idegen intézet legyünk külföldön, hanem olvadjunk bele a helyi kulturális életbe. Célközönségünk a berlini német közönség, próbálunk olyan berlini intézményként működni, amely magyar érdekeket képvisel, a legszélesebben vett kulturális eszközökkel. Jelen kell lenni, részt kell venni, ez a legfontosabb. Így elsősorban abból indultam ki, mihez tudunk kapcsolódni, mit tudunk felmutatni Magyarországról, valamint a tágabb régiónkról. Ennek évek óta sikeres példája a Cinema Total.” (Erről külön tudósítok, február elején.)

„Címszavakban talán így foglalhatom össze, mit szeretnénk – mondja az új programstruktúráról az igazgató –  hogy ’Ne dialogizálj, hanem kerülj interakcióba. Ne reprezentálj, hanem foglalj állást, ne prezentáld a kultúrát, hanem hozd létre itt!’ Több kiállításunk ötlete is itt helyben született és valósult is meg magyar és nemzetközi művészek együttműködésében. Az intézetnek az a küldetése, hogy Magyarország úgy jelenjen meg Berlinben, mint egy dinamikus, nyitott ország, egy innovatív hely, ami a saját hagyományával korszerűen bánik.”

A stratégia, amit követtek, bevált. Évente több ezer látogatója van a programoknak, a CHB trendsetter lett a kulturális intézetek között. Az érdekelt még, hogy hogyan reagál az intézmény arra, hogy egyre több magyar telepedik le a német fővárosban. Erre is kaptam választ. „Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egyre több magyar él Berlinben – mondja Togay –  hogy hányan vannak? Nem tudni. Több hullámban érkeznek, és mi nem tudunk mindenkinek személy szerint segíteni, de nem hagyhatjuk őket kívül, oda kell fordulnunk feléjük. Elsődleges célunk egy hálózat létrehozása, egy olyan platform megteremtése, ahol ők elérik egymást. A programjaink egy része is módosul majd, lesznek csak magyar nyelvű eseményeink is. Első lépésként próbálunk egy munkatalálkozót szervezni, ahol felmérjük az igényeket, és ahol bemutatkozhatnak konkrét életpéldák is. Nem könnyű külföldön idegenként boldogulni, de egymást segítve nem lehetetlen.”

Turistaként is érdemes ellátogatni a házba, mert nagyon érdekes tapasztalat ennek a kulturális összefonódásnak a részévé válni, megnézni önmagunkat egy másik szemszögből.