Berlin történetét megismerhetjük játékosan és halálosan komolyan is. Mindkettő mellett szólnak érvek.
A Gruselkabinett
„Biztosan egyedül akar felmenni?” – kérdezték tőlem a portán – elég félelmetes lesz.” Magabiztosan mondtam, hogy egy kiállításban ritkán rettegek. A Gruselkabinett-be ugyanis csak azért akartam elmenni, hogy leírhassam, mekkora egy nagy baromság, és hogy miket ki nem találnak a turisták leszedésére. A végén aztán visszavontam mindent. Az egyik legszuperebb attrakció a városban, amit láttam, ráadásul az egész nem csak öncélú viccelődés. Persze a csonkolásokat, középkori kínzásokat, hóhérokat megelevenítő viaszfigurák, vagy a mozdulatunkra kinyíló koporsók tényleg nagyon szórakoztatóak, mint ahogyan az is, ahogy sikoltozva kerestem a kijáratot, egy loholó csontvázzal a nyomomban. Rettenetesen (szó szerint) szuper szórakozás járkálni a kannibálok, lelógó pókhálók, eszement hangeffektek között, gratuláció az ötletért. És azért meg külön, hogy emellé két komoly, rendkívüli gonddal megrendezett kiállítást is kapunk, a bunker történetét érdemes végigkövetni. Szívszorító, ahogy a tárlókban szomorkodnak az előkerült fényképek, halkonzervek, mű-lekvár receptek. A túlélők visszaemlékezései, fotók a korabeli pad felett. Ahogy a szemekben ott a rettegés. Megtudhatjuk (és ez még félelmetesebb, mint a fent halmokba állított koponyák), hogy a bunkernek se eleje, se vége, eddig a NordBahnhofig tudták feltárni, de ijesztően szétágazó a rendszer, van, hogy egy titkos folyosón egyik szintről a másikra jutunk… A háború alatt ezrek életét mentette meg a bunker, a háború után a menekültek elhelyezésére szolgált, később élelmiszer raktárrá avanzsált. Aztán csak állt üresen, míg 1997 február 10.-én meg nem nyitották a nagyközönség előtt. A házszáma: 23/A. Az első bunker, ami házszámot kapott.
Story of Berlin, Berlin Museum
Látogathatunk bunkert és ismerkedhetünk a város történetével egy (sok) fokkal komolyabban is, a Story of Berlin-ben, a Kurfurstemdamm-on. Én nagyon szeretem ezt a múzeumot, komoly élmény végigmenni Berlin történetén, és nem csupán címszavakban kapni az információkat, mint a Berlin Museum-ban, ami ugyan egy óra várostörténetet ígér, de nem jut tovább az útikönyvek kivonatánál, és nekem semmi újat nem adott. Persze egy-két jól elkapott és berendezett tabló illetve makett akad, de az egész olyan, főképp a másik múzeum mellett, mint a Száz híres regényből ismerni meg az alapművet. Figyelem, a Story of Berlin-ben a bunkerlátogatásra be kell jelentkezni előre, és egy órát rá kell szánni, addig tart, és nemigen lehet kijönni. De megéri végigmenni rajta, még ha itt egészen máshogy borzongunk is, mint a Gruselkabinett-ben…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: